2010. november 4., csütörtök

egy délutánom

Ez a tegnapi nap sem volt semmi! Ebéd után a szokásos indulási időpontom, elmentem a gyógyszertárba kiváltani a temérdek receptet, amit úgy kértem, hogy elég legyen az utazásomhoz is.Utána villamossal kimentem az áruházba, ahol a múltkor 2 liter tej helyett 10 literrel fizettettek meg.Kérdeztem a pénztárban a részösszeg gomb van e a 9 szám mellett, de azt mondta, nem.Mutatom a számlát, ő meg azt mondja, igen ez tiz liter, mi vele a gondom. Nekem semmi, csak én 2 litert vettem.Szólt egy fiatalembernek, és mondta, utána néz. Igaz, már 2 hete történt.Várnom kellett, amíg utána néznek.Szerencsém volt, megtalálták, és elnézést kértek a pénzt visszadták.Még ilyet, alig tudtam elhinni. Jól rámsötétedett, a villamosra felszálltam. A sok öreg tizenéves fiú és lány szinte kiröhögött, mit akar ez a vénség itt közöttünk. A helyet át nem adták volna, pedig elég rosszul voltam.Régebben csak kinéztek az ablakon azért, hogy ne kelljen átadni a helyet, de már azt sem, szinte azt mondják, nézd, hogy megjátsza magát, mintha rosszul lenne, de akkor sem adom át a helyem.Végre leszálltam a villamosról, gyorsan leültem az első padra ott a megállóban, de azonnal fel is pattantam , mintha égő csikkre ültem volna. Tévedtem égő füstölőre ültem, nem látszott a sötétben, Jó kis hülye vicc a mai fiataloktól.Jól átégett a nadrágom, meg a husikám.Ez a füstölt sonka, a kölykök meg jót röhögtek rajtam.Még jó, hogy nem gyulladtam ki.Most a nap végén döntsem el, pozitív vagy negatív volt a napom.Több volt a jó, vagy több a rossz. Este húzták a lottót, háromat eltaláltak, a másik három meg közvetlen mellette volt. Legalább az sikerült volna, de még ez sem.Na ezt el kellett mesélnem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése